Leírás

Miről szól a(z) Újabb kelta tündérmesék...

Ez a kötet az első magyar nyelvű kiadása Joseph Jacobs kelta tündérmesék sorozata utolsó kötetének, amit avatott szemmel fordított Bujtor László. Engem igencsak lenyűgöz, hogy ezeknek a csodálatos történeteknek a magyar nyelvű fordításában László számos szereplő és földrajzi hely esetében visszatér az eredeti ír és gael nevekhez, hiszen ez további növeli a mesék hitelességét, eredeti ízét. John D. Batten lenyűgöző illusztrációi pedig valódi élettel töltik meg a történeteket.
A tündérmesék ezen kötete ismét sok híres ír, skót és walesi történetet tartalmaz; néhány közülük személyes kedvenceim közé tartozik, mint a Lir gyermekeinek végzete, A fekete paripa, vagy a Cnoc Rath Fionn legendája. Történetek, amiket mind a mai napig szívesen olvasok és mesélek a gyermekeimnek. Garantálom, hogy ezeket a történeteket olvasva a mesék lángra lobbantják gyermekeik fantáziáját. Nagyon boldog vagyok, hogy szerte Magyarországon a gyerekek megismerkedhetnek az újabb kelta történetekkel és élvezhetik ezeket a tündérmeséket, ahogy már régóta teszi azt az ír gyermekek generációinak hosszú sora.
Ronan Gargan
Írország magyarországi nagykövete

Jacobs avatott kézzel válogatta kötetébe a kelta történeteket, gondosan ügyelve a balladai komorság, vaskos paraszti humor, a gyermeki fantáziavilág és az emberi jellem keverékéből álló, húsz történetet felvonultató egyveleg egyensúlyára. Így került a kötetbe komor, de időtlen értéket felmutató történet (Lir gyermekeinek végzete), az emberi butaság kacagtató története (A MacAndrew család története), melyben meghökkentő párhuzamként jelenik meg A rátóti csikótojás című mesénk motívuma. Nem maradnak el az állatos történetek sem (A rőtbarna kutya, A fekete paripa, Paddy O’Kelly és a menyét), mint ahogy vérbeli tündéres történet is számos akad (Cnoc Rath Fionn legendája, A Liddesdale-i gazda, Elidore). Az egyik, folklorisztikai szempontból talán legérdekesebb történet a Jack, a furfangos tolvaj, amely több néprajzkutató szerint többezer éves mesetranszfer, és eredetileg Kufu fáraó udvarában mesélték.